1. Algoritmusok, algoritmusleírás

Valamely tevékenység egyértelmû, szükséges mértékben lépésekre lebontott leírását algoritmusnak nevezzük. Példa:

Gondolj egy számot
Szorozd meg kettõvel
Adj hozzá nyolcat
Oszd el kettõvel
Vond ki belõle a gondolt számot
Közöld a végeredményt

Ebben az algoritmusban nem adtuk meg, hogyan kell két számot összeadni - ezt értjük szükséges mértéken. Természetesen az összeadást is lebonthatjuk lépésekre:

Írd egymás alá a két számot
Kezdd az utolsó számjegynél
Az átvitel legyen 0
Ismételd, amíg vannak összeadandó számjegyek
   Add össze a két számjegyet és az átvitelt
   Az eredmény utolsó számjegyét írd le
   Ha az eredmény > 9,   akkor az átvitel legyen 1
                      különben az átvitel legyen 0
   Lépj az elõzõ számjegyre
Ismétlés vége
Ha átvitel=1, akkor írd le az átvitelt

Ha tudunk építeni olyan gépet, amely egyjegyû számokat ad össze, akkor a fenti algoritmus alapján akárhány jegyû számokat összeadó gépet is építhetünk. Azon kívül, hogy az algoritmusban utasításokat írhatunk egymás után, az algoritmus bizonyos részeit - valamilyen feltételtõl függõen - meg is ismételhetjük. Az utasítások egymás utánját szekvenciának nevezzük, az ismétlést ciklusnak. Amit ismételni kell, az a ciklusmag. Ezen kívül bizonyos részeket csak egy feltétel teljesülése esetén kell végrehajtani, ha a feltétel nem teljesül, akkor pedig mást kell csinálni. Ilyen esetekben a végrehajtás kettéágazik, ezt tehát elágazásnak hívjuk.

Az algoritmusok fenti szöveges jelölését mondatszerû leírásnak nevezzük. Használhatjuk még a rajzos struktogramot is. Figyeljük meg a palacsintasütés algoritmusának struktogramján, hogy az egyes struktúrák tartalmazhatnak másokat (egymásba ágyazás).

Az algoritmust általában emberi nyelven adjuk meg. Az algoritmus számítógép által érthetõ formája a program. Az, hogy a számítógép mit ért meg, attól függ, milyen programozási nyelvet használunk.