3. A Turbo Pascal jellemzése, alaptevékenységek
A Turbo Pascal compiler típusú amatõr, általános, magas szintû programozási nyelv. A munka megkönnyítése végett a fordítót egybeépítették egy szövegszerkesztõvel (editor) és egy hibakeresõvel (debugger) is. Az editorral a forráskódot szerkeszthetjük, míg a debugger a program hibás leállása esetén képes megmutatni, hogy a forráskódban hol volt a hiba (így tehát az interpreteres nyelvek elõnyös tulajdonságait is megkapjuk). A ilyen összevont programfejlesztõi rendszereket IDE-nek (Integrated Developing Environment, integrált fejlesztõi környezet) nevezzük.
Az editor néhány alapvetõ lehetõsége:
Ctrl+Y: sor törlése
Shift+nyilak, illetve vonszolás: kijelölés
Ctrl+K,B: kijelölés kezdete
Ctrl+K,K: kijelölés vége
Ctrl+C: a kijelölt rész átmásolása a kurzor
helyére
Ctrl+Y: a kijelölt rész törlése
Ctrl+Insert: a kijelölt rész másolása a Vágólapra
Shift+Insert: a Vágólapon lévõ szöveg
beillesztése
F1: súgó
Ctrl+F1: információ a begépelt parancsról
Shift+F1: a súgó tartalomjegyzéke
Alt+F1: a legutóbbi súgó-képernyõt adja
vissza
A menü fõbb lehetõségei:
| File: | New: új, üres ablakot nyit forráskód szerkesztésére Open: kimentett forráskódot tölt be Save: a forráskódot lemezre menti Save as: más néven menti a forráskódot Exit: kilépés (kikapcsolás elõtt feltétlenül hajtsuk végre!) |
| Edit: | Undo: visszavonja a legutóbbi szerkesztési lépést |
| Run: | Run: futatja a tárgykódot (ha még nincs lefordítva,
akkor le is fordítja) Trace: lépésenként hajtja végre a programot |
| Compile: | Compile: lefordítja a forráskódot. Destination: memóriába vagy lemezre fordítson - utóbbi esetben .EXE file-t hoz létre |
A futó program nem ugyanazt a képernyõt használja, mint ahol a forráskód szerkesztése történik. A két képernyõ között az Alt+F5-tel kapcsolgathatunk. Erre akkor van szükség, ha a programunk lefutása után szeretnénk megnézni, mit írt ki a képernyõre.
Programozás során létféle hibaüzenettel találkozhatunk. A fordítási vagy szintaktikai hiba (compiler error) akkor jelentkezik, ha a fordító nem tud megbirkózni a forráskóddal (például ismeretlen utasítást talál). A futási hiba (run-time error) a már lefordított program futása közben keletkezik (például a program futás közben nullával próbál osztani).