5. Programszerkezet és alapvetõ utasítások

A Pascal program szerkezete:

Deklarációs rész

BEGIN
   utasítás;
   utasítás;
   ...
END.

Mint látható, a program utasításait pontosvesszõvel kell elválasztani. Ezen kívül azonban úgy írjuk be az utasításokat, ahogy akarjuk - egy sorba, több sorba, helyet kihagyva, stb... Célszerû az utasításokat úgy tagolni, hogy a forráskód kinézete tükrözze a program szerkezetét (vagyis kövesse a mondatszerû algoritmusleírás ele meit), mert így késõbb is könnyen megértjük a programot.

A kapcsos zárójel közti részeket a fordító figyelmen kívül hagyja, itt helyezhetjük el a megjegyzéseinket.

A deklarációs részben kell deklarálni az összes felhasznált azonosítót. A deklarációs utasításokat is pontosvesszõ választja el:

• PROGRAM programnév; {a programnak adhatunk nevet így}
• VAR változólista:típus;
      változólista:típus; ... {változók deklarálása}

A lista vesszõvel elválasztott elemeket jelent.

Utasítások:

• változó:=kifejezés {olvasd: legyen egyenlõ}

a kifejezés kiszámított értékét a változóban tárolja. Adott típusú értéket csak a megfelelõ típusú változóban lehet tárolni. Kivétel: integer kifejezés tárolható real típusú változóban. Vigyázz: ez az utasítás nem azonos az = relációval, amely egy logikai mûvelet.

• WRITE(kifejezéslista)
• WRITELN(kifejezéslista)

a kifejezéseket kiírja. WRITELN kiírás után új sorba áll a kurzorral.

Program pelda;
Var a,b,c:integer;
BEGIN
 a:=5;
 b:=3;
 c:=a+b;
 Writeln(a,'+',b,'=',c);
 a:=a+1;
 Writeln(a);
END.

A program a következõket írja ki:

5+3=8 6

Egy program általában úgy mûködik, hogy adatokat kér a felhasználótól, majd a bemenõ adatokat feldolgozva kijelzi az eredményt. Ebben az esetben a felhasználó a program futása közben avatkozik be a program mûködésébe. Ennek legegyszerûbb módja az, hogy a program egy adott ponton addig várakozik, amíg a felhasználó be nem gépel egy értéket (számot vagy szöveget), és ezt egy változóban tárolja további felhasználásra.

• READ(változólista)
• READLN(változólista)

A beírt értéket Enter megnyomása után a program a változóban tárolja, majd tovább fut. Több változó esetén az egyes értékeket szóközzel elválasztva kell beírni. A READLN utasítás új sorba áll, tehát ugyanabból a sorból már nem tud a következõ READ újabb értékeket beolvasni.

Példa:

VAR a,b:integer;
BEGIN
 Write('Add meg az egyik számot: '); Readln(a);
 Write(' Add meg a másik számot: '); Readln(b);
 Writeln('A két szám összege: ',a+b);
END.

Real kifejezések kiírásakor a Pascal normálalakot használ: tehát a 123-at úgy írja ki, hogy 1.23E+2 (vagyis 1,23×102). Ha ezt nem szeretnénk, használjuk a WRITE utasításban a kiírás szélessége és a tizedesjegyek száma megadásának lehetõségét:
 WRITE(kifejezés:szélesség:tizedesek) módon. Például:
 Writeln(a+b:5:2);
A szélesség tetszõleges más típusú kifejezésnél is megadható.